Érintés
akril, színes ceruza, farost lemez - 100 x 70 cm - 2014, 2023
ELKELT
A festmény ötletének alapját a Prédikátor könyvének egyik fejezete adta, azon belül is pedig két vers (Prédikátor könyve 12, 6-7), amely az élet és a halál pillanatáról szól gyönyörű szimbólumokban:
Végül elszakad az ezüstkötél,
összetörik az aranypohár,
a korsó eltörik a forrásnál,
és a kerék belezuhan a kútba.
A por visszatér a földbe,
olyan lesz, mint volt,
a lélek pedig visszatér Istenhez,
aki adta.
A versben megjelenő ezüstkötél a test és lélek összeköttetésének vékony létére utal, az ember törékenységének gyönyörű költői képe e szó; amelynek elszakadása a halált jelenti, és a visszatérést magához Istenhez.
Emellett a szó számomra az élet és a halál pillanatát is kifejezi, annak egy olyan rövidségét, érzékeny, pillanatnyi kapcsolatát, amelyben összetartoznak, azonban egymással mégsem érintkezhetnek. Ezt a pillanatnyiságot fejezi ki a képen a középen megjelenő ezüstkötél lehelet vékonysága, amelybe az életet jelképező ég, mély feketén hajlik bele a végtelenbe, az öröklétbe. Így az ezüstkötél a képen nemcsak a halál pillanatát, hanem magát a végtelen öröklétnek a keskeny kapuját is szimbolizálja.
