2017. március 20., hétfő

A kutya (akril festmény József Attila: A kutya című versére)


A kutya

akril, feszített vászon - 70 x 50 cm - 2017

József Attila: A kutya

Oly lompos volt és lucskos,
a szőre sárga láng,
éhségtől karcsú,
vágytól girhes,
szomorú derekáról
messze lobogott
a hűvös éji szél.
Futott, könyörgött.
Tömött, sóhajtó templomok
laktak a szemében
s kenyérhéját, miegymást
keresgélt.


Úgy megsajnáltam, mintha
belőlem szaladt volna
elő szegény kutya.
s a világból nyüvötten
ekkor mindent láttam ott.


Lefekszünk, mert így kell,
mert lefektet az este
s elalszunk, mert elaltat
végül a nyomorúság.
De elalvás előtt még,
feküdvén, mint a város,
fáradtság, tisztaság
hűs boltja alatt némán,
egyszer csak előbúvik
nappali rejtekéből,
belőlünk,
az az oly-igen éhes,
lompos, lucskos kutya
és Istenhulladékot,
Istendarabkákat
keresgél.

2017. március 12., vasárnap

Nagycsütörtök (akril festmény Dsida Jenő: Nagycsütörtök című versére)


Nagycsütörtök

akril, feszített vászon - 65 x 120 cm - 2017

Dsida Jenő: Nagycsütörtök

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben

hat órát üldögéltem a kocsárdi

váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak...
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.


2017. március 11., szombat

Gerard Ter Borch: Almát hámozó asszony (festménymásolat)


Gerard Ter Borch: Almát hámozó asszony

(festmény másolat az eredetivel megegyező méretben, az eredetin megegyező helyen lévő sérülés nyomokkal)

akril, farostlemez - 36,3 x 30 cm - 2016